Európai értékek és célok számos vonatkozásban párhuzamosak és nem ellentétesek a magyarság egészének érdekeivel.

A határon túli magyarság alapvető érdeke a jó életminőség anyaországában, a gazdasági kapcsolatok és civil kapcsolatok virágzásának előfeltételeként.

Életminőség és deregulációs lobbi kezdeményezéseit Országbíró Zoltán mérsékelt demokrata politikus vezeti évek óta Budapesten. Az MNB bejelentései éppen az európai lobbi keretében tett tavalyi felhívásaival, kezdeményezéseivel eshetnek egybe.

Felelős politikai erőtől a magyarság érdekében különösen  elvárható, hogy felismerje saját maga által létrehozott rendszer káros túltengéseit.

Életminőség javítása a deregulációnál, a naponta emberek ezreinek kárt okozó jogszabályok gyors módosításánál kezdődik el. 

Hasonlóan közérdek Magyarországon egy jól szervezett KKv támogatás és kedvezményes hitel könnyű elérhetősége a vállalkozások számára.

Az Arab tavasz óta tudjuk, hogy milliárdokkal sem lehet eltompítani az egyre tudatosabb választók kíváncsiságát. Magyarországon is igény van a független véleményre, a valódi tényre. Szerencsére léteznek...

A TÁRSADALOM HANGJA és a  KÖZELKÉP HÍRÜGYNÖKSÉG  MAGYAR KURIR  által érzett problémák, tragédiák nem hallgathatóak agyon, ahogy most, a „politikai feudalizmus" idején az adófizetőktől  pénzelt közmédiumok teszik mindezt. Minél olcsóbb és elterjedtebb az internet, illetve az okos telefon, annál esélytelenebb lesz a központi média.

Magyarországon az igazán független hírforrások működése régóta élő igény, az új hivatalos  parlamenti lobbi-indítvány az autentikus MTV6 a közösségi TV csatorna gondolata. Az Országbíró Zoltán által vezetett  Magyar Közérdekvédelmi Szövetség lényegesnek tartja a nyilvánosság, a vélemények cenzúrázatlan megismerhetőségének közkincsként való megbecsülését.

Ennek gyökerei bár felbukkannak az MTI működésében, de a videók ára túl magas, amely a mai átlag magyar állampolgár számára hosszú távon megfizethetetlen.

A társadalom belső békéjének megőrzése, hovatovább megvédése alapvető közérdek.

Magyarország önvédelmi képességének erősítése szomszédos országok viszonylatához mérten is előttünk álló feladat.

Országbíró Zoltán közérdek politikus álláspontja szerint a kötelező  sorkatonai szolgálat felmerült elképzelése sem egyiket, sem másikat nem segíti elő.

Közép-Európa és ezenbelül Magyarország a nemzeti hagyományok megőrzésével, az európai módon gyakorolt demokrácia és a tudományok erõsítésével foglalhatja el méltó helyét.

A politikai átrendeződés kulcskérdése - álláspontom szerint, hogy képesek lesznek a mérsékelt demokratikus, mérsékelt liberális erők Közép-Európában felülkerekedni a szegénység és a politikai sértődöttségek konzervatív ideológiájú kátyús útvesztőjén.

A nemzeti hovatartozás, önazonosság-tudat és identitásvállalás meghatározó tényezője az anyanyelv, amely nemcsak a hétköznapi érintkezés eszköze, az információ és a kultúra hordozója, az önérvényesítés feltétele, hanem magyar identitásunkat fémjelző szimbólum is egyben.

A magyar nyelv térvesztése kilencven éve kezdődött.

Trianon után a magyar közösségek státusának megváltozásával, kisebbségbe kerülésével nyelvünk jogi, politikai helyzete is megváltozott: alárendeltté, másodrangúvá vált. Az állampolitikai rangra emelt asszimilációs politika a két világháború között az utódállamokban, így Romániában is beszűkítette a kisebbségek gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésének kereteit. Ez a tendencia a kommunista diktatúra éveiben felerősödött (az oktatás nyelvének megváltoztatása, magyar helységnevek használatának tiltása, az értelmiség kiszorítása a tudományos, politikai és közéletből), és sajnos a 21. században, az ún. rendszerváltás után sem fejeződött be. A kilencvenes évek elején fellángoló román nacionalizmus váratlanul érte az emberi és közösségi jogait az új társadalmi berendezkedéstől, a demokráciától váró erdélyi magyarságot. Az „iskolaháború," „táblaháború", a marosvásárhelyi véres események, a székelység primitív, gyilkos népként való megbélyegzése a sajtóban, anyanyelvünk és kultúránk kigúnyolása („A magyar ázsiai, barbár nép, a magyar nyelv kutyaugatásra hasonlít és zavarja a kulturált román füleket" - írta egy központi napilapban egy román író) lelkileg sokkolta közösségünket.

Az EU termékminőségre vonatkozó címkézési rendszere 1000-et véd a hagyományos mezőgazdasági termékek és élelmiszerek elnevezései közül.

2011. február 15-én a Piacentinu Ennese, az olaszországi sáfránnyal ízesített kecskesajt elnevezése lett az 1000. azok közül, amelyeket bejegyeztek az EU termékminőségre vonatkozó címkézési rendszerébe.

A rendszer a hagyományos európai mezőgazdasági termékek és élelmiszerek márkaneveinek védelmét és népszerűsítését szolgálja.

Több ezer gazda és kézműves élelmiszereket előállító termelő munkáját védi, és segíti őket az EU falusi hagyományainak, kulturális örökségének őrzésében és továbbfejlesztésében.

 A címkék emellett bizalmat is ébresztenek a vásárlóban a velük ellátott termékek iránt.

Amint egy hagyományos mezőgazdasági termék márkanevét a három minőségi megjelölés egyike alatt bejegyezték, az Unió gondoskodik arról is, hogy az oltalom alatt álló név ne legyen használható más termékek címkézése során.